Kérdés:

A világi törvények által elnevezett második házasságban is ad az Úr kegyelmet és földi áldásokat igazaknak és hamisaknak egyaránt.

Mivel az Ige szerint az elválás és az újraházasodás bűn Isten szemében, el kell-e válnia a második házasságban annak a félnek, aki idő közben újjászületik?

Válasz:

Röviden: Nem kell elválnia! De nézzük meg, mit mond az Ige!

Először szeretnék arra rámutatni, hogy egyáltalán miért merülhet fel ilyen kérdés. 2Kor 6:14-15 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? Mikor az egyik újonnan születik, felemás iga alakul ki, és van, aki azt gondolja, hogy azt meg kell szüntetni.

Ez akkor is fennáll, ha első házasságról van szó. Vagyis hitetlenül kötöttek első házasságot, majd az egyik megtért. Azonban az Ige mást is mond. (Ahogy szó volt az utóbbi időben erről: Az Ige nem egyoldalú) 1Kor 7:12b-15 Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. És amely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek. Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre hívott minket az Isten.

Mi a helyzet második házasság esetén? Isten szemében a 2. házasság bűnös dolog, mert az Úr gyűlöli az elválást, és akarata ellen való az újraházasodás is. Máté 5:31-32 Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon neki elválásról való levelet. Én pedig azt mondom nektek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és aki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik. Valamit megjegyzek: Háromszor olvastunk paráznaságról. Azonban a görög Szentírásban itt kétféle szó van. 1. Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül. Itt a porneia szó szerepel. 2. és 3. paráznává teszi azt; és aki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik. Itt a moikhaó szó van, ami kimondottan házasságtörést jelent. Sok más fordításban, pl., az Új prot. ford.-ban is, ez az igevers így hangzik: Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörővé teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el. Vagyis ha az egyik elvált fél újabb házasságot köt, akkor az eredeti házasság már nem állítható helyre, hiába békülnének ki. Véglegesen széttört a házasság.

Ha az egyik újonnan születik, nemcsak felemás iga jön létre, hanem a hívő arra is rádöbben, hogy elválttal kötött házassággal a saját és a másik első házasságát is végkép széttörték. Miért fontos ezt tudni? Azért, mert a Károli fordításból úgy lehet érteni, hogy a 2. házasság folyamatos paráznaság. De nem erről van szó, hanem arról, hogy a 2. házassággal mindketten házasságtörést követtek el az 1. házastársukkal szemben.

Mikor egy hitetlen ember újonnan születik, erre a bűnére is bocsánatot kap. 1Kor 6:9b-11 Ne tévelyegjetek; se paráznák (= pornosz), …se házasságtörők (= moikhosz), se pulyák, se férfiszeplősítők, Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se … se nem örökölhetik Isten országát. Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Szelleme által. Tehát a házasságtörők is megmosattak, megszenteltettek. (Az más kérdés, hogy amit vetettek, azt aratniuk kell.)

Ezek után rájuk is vonatkozik, hogy meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében. Rájuk is vonatkozik, hogy a hitetlen elválhat, ha akar, de a hívő fél ne akarjon elválni.